Tizenharmadik rész - Freya bosszúja

 Sziasztok! Meg hoztam az új részt, remélem tetszik.Jó olvasást.
 Little.Britney.

Cedric hozzáért ahhoz a területhez ahol a rúgás ért.Fel szisszentem, gyorsan le húztam a pólóm és szembe fordultam vele.
- Cedric, jól vagyok.-mondtam
- Nem úgy tűnsz.-mondta mogorván.
Be sokalltam attól, ahogy velem bánik a bátyám.Összeszedtem minden erőm, és rávettem magam arra hogy a szemébe mondjam az amit akarok.
- Elég volt Cedric ebből! Miért csak akkor vagy velem, ha bajom esik? Miért kerestél fel, ha nem törődsz velem? A bátyám vagy elvileg, de nem ismerlek te pedig, úgy tartod magad tőlem távol, ahogy csak tudod.- Cedric tudom, hogy éveken keresztül a létezésedről sem tudtam, de nem is sejtettem.Most meg, itt vagyok egy vámpírral teli házban, ahol az egyik majdnem megölt.Te pedig, csak azért vagy itt mert meg rugdalt.- Inkább látnád a halálomat, mint engem!-tört ki belőlem.
- Hallottad magad Alyssa? Nem látnám a  halálod, csak óvni akarlak magamtól.-Én más vagyok, mint Jeremy. Meg kell értened, hogy csak ennyit tudok adni neked.-mondta
- Tudod mit Cedric, hagy engem békén, felejts el! Ha többet nem vagy képes adni magadból, akkor ne is keress.Ez nem egy testvérhez illő viselkedés.Talán más  a húgod, valószínűleg össze kevertél valaki mással.-mondtam.
- Ha ezt akarod meg teszem.Légy jó Alyssa.
- Csak menekülsz minden elől.Ez nem megoldás.-szóltam utána.
 Kopogtattak, lusta voltam az ajtóhoz menni.Ezért csak egy "gyere be" szó hangzott el.
Jeremy volt az, gyorsan le töröltem a könnyeim, majd rá néztem.
- Miért sírtál?-kérdezte
Naná, hogy nem lehet előtte hazudni meg maszkot húzni.
- Miről beszélsz?-adtam a hülyét
- Ugyan Alyssa, látszik hogy sírtál.
- Cedric.
- Mit csinált veled?
- Semmit...csak meg mondtam, hogy hagyjon békén mert...-elcsuklott  a hangom.
- Sssh -csitítgatott.
Leültünk az ágyra, jól esett Jeremy közelsége.Kisírtam magam, és el mondtam neki amit Cedricel beszéltem.Szemei alatt az erek ki dagadtak és éles fogait is meg mutatta, szemi vér pirosra váltottak, én pedig féltem tőle.Most mit csináljak? Ha ez így megy, azt hiszem jobb ha távol tartom Jeremyt magamtól.Nem bírom ezt a vámpír életet, én persze ember vagyok de ő tudom hogy vágyik minden egyes vércseppemre. Mintha manipulálná valaki, hiszen csak akkor ilyen ha támadni akar.Támadni, támadni.
Freya!
Az a mocskos ribi, azt akarja hogy meg utáljam Jeremy-t és az övé legyen.Cselekednem kellet, mielőtt meg mar, ezért meg fogtam a legközelebbi tárgyat, ami egy üveg váza volt és fejbe vágtam vele.Gyorsan ki rohantam a szobából.
Be rontottam Anabel szobájába majd el hadartam neki amit akartam, meg mondtam hogy meg keresem Freyát, addig ők ápolják Jeremyt. Fogtam egy tőrt és be nyomtam a csizmámba.
Nem tudom miért de szinte tudtam hogy hol keressem. Ott kötöttem ki, ahova Cedric hozott legelőször.Szóval Freya őt is manipulálja, összeszedtem magam és beljebb mentem az erdőbe.
Cedric a földön feküdt, Freya pedig nagyon büszke volt magára.
- Mit műveltél vele?
- Nyugi, mire te halott leszel felébred.
- Elvette a féltékenység az eszed Freya!-Nézz magadra, így akarod magadnak Jeremyt aki utál?Magadnak okoztad  a bajt.
- Hallgass! Jeremy az enyém, te pedig meg halsz.-förmedt rám.
- Csak szeretnéd, mi?- Ne aggódj garantálom hogy előbb halsz meg mint én.
- Álmodozz király lány, de én vagyok az első és utolsó személy Jeremy életében!
- Ugyan kérlek, már meg utáltattad vele magad.
- Egész okos vagy, hogy rájöttél hogy én manipulálom Jeremyt.- Mégis elértem a célomat.Nem tudsz meg birkózni a feladattal hogy az Övé legyél.Éreztem hogy féltél tőle, ha pedig félsz az rossz... ő is megölhet.Elég lett volna hogy meg marjon máris meg utálod.-lépett közelebb majd neki vágott egy fának.
- Na most légy erős! Te lotyó!- mondta
Fel kelletem a földről és hátra szorítottam a kezét, meg rúgtam a hátát.
- Csak ennyire vagy képes?-röhögött fel.
- Többre is!
A tőrt akartam ki pecázni a csizmámból, de sajnos túl gyors hozzám képest.Ki kapta a kezemből.
- Ugye hogy erősebb vagyok, mint te?
Esélyem se volt lenne, meg ragadta a kezem és neki vágott a következő fának.A kezemnél egy vastag fa bot volt, érte nyúltam majd neki vágtam, pontosan a fejének.Oda rohantam a tőrért és a hátába állítottam.
Kettő perc nem telt el és ki szedte a hátából a tőrt amit belé szúrtam, haragja olthatatlan volt.El kapott, gyűrűje fel hasította az arcom,azután éreztem, hogy a vér le csorog az arcomon.
- Na most legyen nagy a szád!
Akkorát lökött rajtam, hogy a földre estem, ő pedig kihasználva az alkalmat hasba rúgott legalább háromszor. Szemei vörösek lettek, erek dagadt ki, és éles fogai csak úgy csillogtak a hold fényben.

Kegyetlen fájdalom volt a testemben, de erős voltam. Hiába voltam véres mégis meg akartam ölni.
Be csuktam a szemem és nem vettem levegőt, persze szívem még dobogott, próbáltam elérni hogy közel hajoljon hozzám.Siker! Megfogtam a nyakát és lerántottam, egy közli ágat döftem volna belé, ha nem szúrt volna hátba.
- Szép álmokat Alyssa.-mondta
Annyi erőm volt hogy  belé döfhessem azt a karót. Szívem egyre lassabban vert, kitéptem magamból a tőrt, majd a maradék erőmmel el dobtam és összerogytam Freya mellett.Nem éreztem mást mint hideget.

* Jeremy szemszöge*

Az erdő sűrű fái között találtam meg Cedricet, aki most éledezik.Anabel rohant Freyához akiből ki állt egy karó.Anabel sikítására kaptam fel a fejem.
- Úristen! Alyssa halott.
Mi? Az nem lehet?
- Nem!
- Alyssa! Alyssa ne hagyj  itt, kérlek! Alyssa!
Teste akár a jég, arca élettelen.úgy éreztem mintha ki tépték volna a szívem.Nem bírom elviselni, hogy halott.
Cedric nem ölhette meg, Alyssa szúrta le.Előbb kellet volna ide érnem, akkor nem lenne ez.
- Jeremy csinálj valamit.-Anabel
- Mit?
- Változtasd vámpírrá.-mondat Anabel.
- NEM! A húgomból nem csináltok vámpírt.-mondta Cedric
- Itt mindenki újra akarja látni,csak te nem.
- Ez nem igaz, de ő nem lesz vérszívó mint mi!
- Már pedig az lesz!- közölte Anabel.- Ian, Cody vigyétek haza Alyssát.
- Cedric alig voltál vele, és képes lennél elviselni hogy a föld alatt van?
- Igen! Mert ő nem vágyik rá hogy vérszívó legyen.-mondta
- Nem tudsz te semmit róla.- Élni fog, és vagy el fogadod vagy nem.
Freyát el égettük, és ami meg maradt el temettük jó messzire innen.A hegyekbe vittük, jó helye lesz ott.
Rám várt a feladat hogy Alyssa újra élhessen, ezért rohantam ahogy csak tudtam.Cedric nem volt hajlandó jönni ezért ő más felé is ment. Anabel már meg csinált mindent, le most a a testét és fel öltöztette. Haját ki fésülte.Aztán jöttem én, levettem a kabátomat magamról és hozzá kezdtem ahhoz hogy újra élhessen.Nem emberként, de vámpírként igen valószínűleg nem fogja el fogadni, de én igen és itt mindenki.
Ő az én Alyssám, csak még nem tud róla.

Tizenkettedik rész - A bál

Anabel és én elmentünk nézni valami egészen különleges ruhát.De ő ragaszkodott ahhoz, hogy nekem egy tökéletes báli ruha kell.Nem vitázhattam vele, ő a szakértő.
Ian és Cody is velünk jöttek, na meg persze a ribanc Freya is.Szegény Cody alig bírta le vakarni magáról Miss.Riherongyot. Anabel annyi ruhát gyűjtött össze, és mind nem nekem valók, nem vagyok hozzá szokva ahozz hogy ilyen habos babos ruhákat vegyek fel.
- Muszáj ez a cécó?-kérdeztem
- Cécó?Éppen a bálra kell jól kinézned, szóval hallgass!-szólt rám.
A fiúkat el pateroltuk, mert ők se láthatnak, szóval a fiúk elmentek. Freya sajnos nem ment el,de nem igazán foglalkoztunk vele.Mire meg találtunk egy olyan ruhát amit fel is veszek,egyből mentünk cipőt meg minden féle kiegészítőt venni.
- Nem lehetne hogy fel vegyek egy szoknyát meg valami pólót?Vagy inkább el se megyek.-nyavalyogtam.
-  Nem!A szépségért szenvedni kell kedves Alyssa.
- Mond csak mióta lettél te ilyen bölcs?
- Amióta a világ a világ meg még két nap.

Alyssa ruhája

Vörös hajamat fel tűztük pár kövekkel díszített hajtűvel.Néhány tincset ki hagytunk, tetszett Anabel műve.Enyhén ki lettem festve, fehér magassarkút választottunk a ruhámhoz. Ian lépett be az ajtón, egy ezüst dobozzal a kezében.Fel álltam és oda tipegtem.
- Gyönyörű Alyssa, ez a tiéd.-kinyitotta a dobozt és egy gyönyörű nyakék volt benne.A szám elé kaptam a kezem, nekem ilyet?
- Ez gyönyörű,köszönöm.
- Meg engeded hogy, én rakjam a nyakadba?-kérdezte
- Persze.
Ian óvatosan bekapcsolta ezt a gyönyörűséget, majd hátrébb lépett.A következőnek Cody lépett be, de ő Anabelhez jött. Ő egy pár kristályból készült fülbe valót kapott. Anabel olyan szép volt, szerintem nálam sokkal szebb.De most ezen nem agyalok.Ideges voltam, vajon Jeremy mit fog szólni? A tenyerem izzadt és úgy éreztem hogy a szívem ki ugrik a mellkasomból.
Ian le kísért az autóhoz, ugyan is valahol máshol lesz a bál, de nem árulták el hogy hova megyünk.
A limuzin ablaka sötétített volt, Anabel mellém ült majd oda adta az álarcomat.
Eszembe jutott hogy a nyakláncom nincs rajtam, ami valami védelmező dolog a számomra.Bajom nem lehet.Zavartan néztem körbe, ők biztos nem fognak bántani.
A limuzin lassít, majd megáll megérkeztünk. Ian segített kilépni majd belé karoltam és be mentünk.
Te jó ég! Menyi világító szemű vámpír, úgy érzem hogy én vagyok az egyetlen akinek nem világít a szeme.Gyors arcra puszit váltottunk a kísérőmmel majd kicsit arrébb mentem.Egy erős kar ragadott ki a tömegből. Jeremy, éreztem ahogy a hasamban pillangók repkednek.
- Gyönyörű vagy!-súgta a fülembe
- Köszönöm, te sem panaszkodhatsz.
- Itt a nyakláncod.
- Mit keres nálad?
- Azt szokták mondani hogy köszönöm.
- Köszönöm.
- Táncolj velem!
Karon ragadott és meg se várta a válaszom, máris magához szorított.Keze a derekamra simult, másik keze az én kezemet fogta.Szemben találtam magam Freya izzó tekintetével, szem fogait láthatóvá tette, gunyorosan mosolygott rám.Rémület futott át az egész testemen,Jeremy el ment egy pillanatra, meg jöttek a szülei.Csak bámultam utána, újra egy kéz kapott el de ez hideg volt és nőies. Freya.
Be rángatott a nő mosdóba majd a falnak szorított.Keze a nyakamat szorította.
- Szállj le Jeremyről!Ő nem a tiéd.
- Nem vagy az anyám hogy parancsolj nekem,te átkozott ribanc!
Még erősebben szorította a nyakam majd a földre dobott.Belém rúgott, meg szólalni nem tudtam.
- Jeremy az enyém! Tartsd távol magad tőle!
- Nem a tiéd.Csak te akarod ezt.
- Valóban? Velem feküdt le, mikor te kómába voltál. Anabelék ápoltak.
Bizonyára ezt hallgatták el előlem.Fel keltem a földről, majd fel pofoztam Freyat.
- Nem fáj, de neked annál jobban fog.
A kezében egy bot volt, aminek vége ki volt élezve hasba akart szúrni de nem sikerült. Jeremy meg állította. Cody kivitt gyorsan, és  elvitt jó messzire.
- Jól vagy?-kérdezte
- Azt hiszem igen, csak nagyon fáj a fejem.
- Mutasd.
- Basszus, te vérzel.
- Érzem.Cody csinálj valamit.-kértem
- Nyugodj meg, Anabel hamarosan itt lesz.
Nagyon fájt a fejem, hát még a hasam az az aljas ribanc nagyon meg keserüli.
- Itt vagyok Alyssa, nehogy elájulj nekem.
- Nem fogok.
- Az ringyó nagyon meg bánja.Mi történt?
- Nem lehetne ezt később? Azt mondta hogy Jeremyvel lefeküdt mikor ti ápoltatok engem.
Anabel hangosan fújta ki a levegőt, majd rám emelte tekintetét.
- Így volt, de mi csak jót akartunk neked. Ezért nem bízhatsz benne, de mégis feléd más hogy nyit.
- Nem számít.Úgy sincs semmi köztünk.

- Jól vagy?
- Aha
- Többet nem fog hozzád érni, ne aggódj.-mondta Jeremy
- Ha meg bocsátasz és most le fekszem.
Finoman el kapta a kezemet, és óvatosan vissza húzott.
- Engedj el.-kértem
- Nem lehet, tudom hogy Freya mit mondott.
- Nem érdekel.
- Látom hogy bánt.
- Engem? Ne légy nevetséges.
- Féltékeny vagy.
- Jeremy te álmodsz? Miért lennék féltékeny?
- Nos,ezt nem tudom, de látszik.
Arcomat maga felé fordította, óvatosan közeledett felém.Lassan meg csókolt, élveztem mikor meg csókol.Egyre hevesebben csókoltuk egymást, Jeremy olyan jó hozzám.
- Szeretsz?-kérdezte
- Nem tudom, talán.
Újra meg csókolt, de neki nem volt elég a szám a nyakamra tért át.Valami fel robbant bennem,ezt Jeremy csinálja.Muszáj le állítanom őt.
- Mennem kell.
Még mielőtt bármit tehetett volna be szaladtam a szobába, ahol nagy meg lepetésemre a bátyámat találtam.
- Cedric, mit keresel itt?
- Téged,látni akartalak hogy jól vagy-e. Úgy látom nincs..-Mi történt veled?Ő tette?
- Ced állj le, nem ő volt ha nem az ribanc Freya.
- Mutasd.
- Csak pár karcolás, semmi bajom.
- Látom hogy szenvedsz.
Át öltöztem ,majd meg mutattam neki hogy hol kaptam az ütéseket.Arca komor volt, olvasni se tudtam belőle.

Tizenegyedik rész - Csak ő meg én.

Cedric haza vitt, át öltöztem és beszélgettünk, de az álarcát még mindig nem vette le.Nem mertem kérdezni, inkább csak hallgattam, és bámultam a bátyám.Ültünk egymással szemben, mint két idegen.Az álarca nagyon idegesített, talán valami történt az arcával??Nem értem.
- Mennyi az idő?-törtem meg a csendet.
- Két óra.
- Nem vagy fáradt?
- Mi vámpírok,nem alszunk.Amióta Jeremy meg harapott,azóta egy szemhunyásnyit sem aludtam.-mondta
- Ez borzalmas, hogy bírod?
- Nem érzem hogy fáradt lennék, de azért nagyon ritkán el bóbiskolok, de az nem alvás.
Sajnáltam őt, sajnáltam hogy képtelen vagyok emlékezni, sajnáltam hogy nem tudtam hogy van egy bátyám titkon.Talán ez az, az üresség amit nem tölt ki semmi.
- Min gondolkozol?-kérdezte
- Semmin.-hazudtam
- Én most megyek,álmodj szépeket.-mondta-és ezzel a lendülttel ki ugrott az ablakomból.Mire kinéztem ő már sehol sem volt.Könnyek szöktek a szemembe, amit hagytam hogy le gördüljenek az arcomon.

*Másnap*

-Szia! Anabel itt van?-kérdeztem Tőle.
- Hello, Anabel és a többiek elmentek, akadt egy kis dolguk.-mondta
- Meg mondanád neki hogy kerestem?
- Jah,persze.-mondta
- Oké, kösz.-feleltem - elindultam, talán mentem vagy tíz lépést, mikor egy erős kar fogta meg a karom.
- Várj!
- Mit akarsz?
- Nézd, sajnálom amit  a bátyáddal tettem, de akkor még én sem ilyen vámpír voltam mint most.
- Jeremy, elvetted tőlem a bátyám, és azt várod hogy bocsássak meg?
- Nem,ezt nem várom, de azt igen hogy add meg nekem azt a tisztelet amit én.
- Rendben,most már mehetek?-kérdeztem
- Gyere velem.-meg se várta a válaszom, karon ragadott és be cibált az erdő mélyébe.
- Minek hoztál ide?-kérdeztem
- Mert akarom hogy meg békélj velem Alyssa.
Akarja?! Én is sok mindent akarok.
Jobbnak láttam nem szólni, féltem tőle, Anabel is azt mondta hogy ne bízzak benne.
- Miért félsz tőlem ennyire?
- Nem félek.
- Félsz, csak nem értem miért. Alyssa nem foglak bántani. Mondott neked valaki bármit is?
Meg ráztam a fejem, és szabadulni próbáltam, de nem engedett.
- Kérlek eressz el.-mondtam
A könnyek égették a szemem, nem értettem miért.Magához rántott, és simogatta a hátam, szorosan öleltem.Illata el kábított, úgy éreztem magam mintha szeretném őt.De az nem lehet, nem szerethetem őt.
Próbáltam kibújni karjai közül, de nem engedett el.
- Kérlek eressz el.-mondtam
- Alyssa miért rettegsz? Miért futsz előlem? - kérdeztem Jeremy
- Mert, miért barátkozzak meg egy olyannal aki a bátyámból vámpírt csinált? És már nem tekint a húgának, úgy látom, persze megértem hiszen szinte nem is emlékszem rá.-el csuklott a hangom.
- Hé, ne sírj.-mondta
Fel emelte óvatosan az állam és, gyöngéden cirógatta hüvelyk ujjával az arcom.Közeledett felém, hátrálni próbáltam, de földbe gyökerezett a lábam. Könyörgöm engedelmeskedj már!-parancsoltam gondolatban a lábamnak. De meg se mozdult.
Jeremy másodpercek múlva a számra tapadt, be bocsátást kért a a nyelvével a számba, hihetetlen de hagytam neki.Nem értem mi ütött belém, de mohón csókoltam őt, meg változom amikor vele vagyok.
el szakadtam szájától, és levegőért kapkodtam mintha a víz alól jöttem volna fel.
- Miért csókolsz meg már másodjára?-kérdeztem
- Mert.-mondta mosolyogva
- Válaszolj!
- Te se válaszolsz az enyémekre.-mondta
Elindultam újra másodpercek alatt előttem volt, egy közeli fához préselt kezeimet a fejem fölé szorította, és újra a számat csókolta.Már megint kezdi. Minél többször  csinálja ezt annál jobban enyhülni próbál szívem,de az én makacs természetem nem hagyja magát.
- Alyssa mi bajod velem?-kérdezi
- Nem volt elég indok?-kérdeztem
- De, de neked más bajod is van, csak nem jössz rá. Igaz?
- Nem.
- Hát jó, Anabel biztos tudni fogja.-mondta
- Azt kétlem.
- El engednéd a kezem? Mert már irtóra elzsibbadt.-szóltam rá.
- Persze.
Elengedte a kezem én pedig elindultam, sőt el rohantam előle.A nagy futás közepette el esetem és fel sértettem a lábam.Basszus!
Jeremy a vér szagára máris ott volt, szemei ragyogtak valóssággal. Te jó isten!
Fe l akartam állni de Jeremy nem engedett.
- Maradj nyugton Alyssa!
Le tépett az ingéből egy jó nagy darabot, és el szorította a vérző sebem.Láttam rajta, hogy nagyon nehezen bír magával.
- Szükséged van rá?
- Mire?-kérdezte
- A véremre.
- Mi?? Nem dehogy is.-mondta
- Látom rajtad, hogy szenvedsz.
- Alyssa nem fogok belőled inni, te ahhoz túl nagy kincs vagy.
- Rendben.

- Te meg őrültél Alyssa? Hagytad hogy le smároljon harmadjára is?- tört ki Anabel
- Nyugi már!
- Alyssa ne hagyd hogy ki használjon, és megalázzon, nem kell, hogy te is a kapca rongya legyél.-mondta
- Rendben van.
- Amúgy jól csókol?-kérdezte
- Te ...-neki vágtam a párnát.
- Na de most tényleg?
- Nagyon jól.-mondtam
- Ne olvadj,mert mindjárt el csöpögsz itt nekem.-mondta
- Jaj, hallgass- mondtam összefont karokkal.
Kopogásra lettünk figyelmesek, el nem tudtuk képzelni ki az, na persze nekem volt elképzelésem.Anabel rohant az ajtóhoz, Jeremy volt az.
- Hé Alyssa, téged keresnek.-szólt oda Anabel.
Fel tápászkodtam az ágyról és oda mentem Anabel mellé, Jeremy mosolyogva nézett rám.Miért mosolyog rám? Anabel kilökött az ajtóból majdnem hogy Jeremyvel estünk.
- Mit szeretnél?-kérdeztem
- Csak azt szeretném tudni, hogy nincs-e kedved eljönni velem két hét múlva a mi bálunkra?-kérdezte
- Hát, izé..de.-dadogtam.
- Remek, sok éhes vámpír lesz.-mondta
- Köszi a figyelmeztetést.
Fordultam az ajtó felé, Jeremy el kapta a kezem és magához rántott.
- Mond neked ez a mániád?-kérdeztem
- Csak amióta te itt vagy.-válaszolta vigyorogva
- Megtisztelő, de nem vagyok a balett babád amit pörgess!-rivalltam rá enyhén, amin csak mosolygott.
- Pedig szép darab lennél a kirakatba.-mondta rekedten
Ki kerekedett szemekkel néztem rá, le sokkolt ez az  egész erre ő felnevetett.
- Jeremy te totál hülye vagy!
- Hmm,lehetséges.
- Nem lehet, hanem biztos.
- Ne fecsegj annyit,most!-parancsolt rám.
Ajka az enyémre tapadtak, jobb keze a derekamnál időzött a bal keze meg a fenekemnél.Éreztem hogy Anabel kukkol az ajtóból,résnyire volt nyitva.Míg ezen elmélkedtem addig keze a pólóm alatt szorgoskodott, kikapcsolta a melltartóm, egyből el löktem.
- Ezt hagyd abba!
- Eddig fel se tűnt?- vigyorgott, majd eltűnt.
Fogtam magam és be mentem a szobába ahol a kukkoló éppen az ágyon ült és nevetett.
- Nagyon szexi a pali!-szólt
- Pali?- ezen felnevettünk mind ketten.