Negyedik rész - Az idő múlik

-Alyssa, gyere már!-hallottam hogy nekem ordibálnak.Ki más ha nem Sarah,az elmúlt fél évben teljesen más lettem.Rászoktam a cigarettára amit eddig ki nem állhattam,az alkohol ráadás volt,végül a drog is szenvedélyemmé vált Sarah által.Új ember lettem,más személyiség, mintha ha egy démon költözött volna a testembe.
-Itt vagyok már. -mondtam
-Remek,akkor mehetünk is a "tanyára".-Sarah
A tanya náluk egy hatalmas pince volt,mindenki azt tett amit akart ez alól én sem voltam kivétel.
Míg én tönkre vágtam magam,addig Sasha keményen tanult...még mindig az utolsó pillanatok jártak a fejembe.-Átkozott Karen -szitkozódott Sarah.
-Nyugalom Sarah,majd meg neveljük Karent. -mondta Dorothy
-Nem Dorothy! Majd Alyssa meg teszi.-mondta Sarah és önelégülten mosolygott.
Soha nem ütöttem meg senkit,vagy nem itattam le...szegény Karen.

-Már meg mondtam Karen,ha nem teszed amit mondok nagyon csúnyán meg keserülöd!-üvöltött Sarah
-Sajnálom Sarah..más dolgom volt.
-Tudtommal nekem dolgozol!-förmedt rá
-Ez í-így is van...cs-csak ...
-Elég!-Alyssa gyere ide!-Sarah
Oda sétáltam Sarahoz,majd megálltam mellette.
-Karen nem tett eleget a kérésemnek ..szóval tanítsd jó modorra.-mondta
Amióta Sarah együtt van azzal kretén Menphis-szel azóta ilyen bántalmazó típus lett..nincs tudatába annak amit tesz,de ha én ellenállok neki ,akkor engem üt meg.Nem bánthatom Karent,ez nem az én asztalom.
-Nem Sarah! Nem vagy tudatába annak amit kérsz..nem ütheted meg Karent.-mondtam
-Te ellenkezel nekem Alyssa? Ezért tudod mi jár,azt hiszem-mondta Sarah bosszúsan.
-Igen tudom-Kérlek engedd el menni Karent itt vagyok én helyette.
-Ahogy akarod.
-Engedjétek el Karent!
Karen rám pillantott aztán gyorsan el rohant.Mindenki engem nézett...még senki sem ellenszegült Sarah parancsának.Szóval ez újdonság számukra.
Egy izmos barna hajú srác lépett be az ajtón egy övvel a kezébe...és felém jött.Éreztem ahogy a félelem uralja  a testem ...persze ezt magamnak köszönhetem.A többiek ki mentek,és kettesbe maradtam a kigyúrt hapsival aki barna szemeit a tekintetembe fúrta.Hátra kötötte a kezem és a falnak szorított.Meg harapta a nyakam közbe szívta a bőröm.A fájdalom át járta testem,és magamba szitkozódtam, hogy ilyen elmebeteg ötletek is ,csak az én fejemből pattannak ki.A gondolataim közepette,arra eszméltem fel, hogy a földön fekszem és belém rúgnak.Micsoda egy állat.Fel húzott a földről és meg pofozott nem is akár hogy...ököllel,ez nem pofon volt...nem bírtam tovább és el hagyott a testem.

* 3 hónappal később*

Három hónapja szóba se álltam a bandával,miután Sarah kérésre megvertek nem is kicsit. Dorothyval találkoztam akinek hiányoztam...Sarah pedig maga alatt volt.
-Kérlek Alyssa gyere vissza..Sarah bánja már amit tett,de te is tudod, hogy nem volt tudatába amit tett.Memphis nagyon durván bántja őt.
-Most akkor azért menjek vissza, hogy meg védjem Sarah-t?-kérdeztem
-Igen..hiszen ő az akinek köszöntheted hogy nem egy kirakati k*va lettél-tört ki hisztérikusan Dorothy
-Miért nem véded meg te?Még mindig látszanak a foltok ahogy szét rugdostak...és ezek után szálljak szembe egy olyannal,aki hatszor erősebb nálam?
-Segítünk benne...de csak benned bízik Sarah.-Dorothy

Összeültünk a bandával és meg beszéltük, hogy Sarah nálam fog lakni, amíg kikészítem Memphis-t.
Sarah kemény dió...ez látszott is rajta,de most félelem tükröződött rajta.
Sajnos elkellet játszanom a ribanc szerepét,Memphis látott már,ezért kitaláltuk hogy parókát vegyek fel.
Beléptem a lakásba és meg pillantottam Memphis-t....háttal volt nekem így könnyebben tudok érvényesülni.
-Hé cica,hát te mit keresel itt?Csak nem játszadozni jöttél?
Itt nem dadoghattam,határozottan meg kellet játszanom magam előtte.
-De...úgy hallottam nagyon rossz voltál-mondtam
Fel csillant a szeme,és közeledni kezdett felém...lefoglaltam a figyelmét míg Sarah arra készült hogy le szúrja.
Heves csókolózásba kezdtünk...ennél gusztustalanabb már nem lehettem.Undorodtam ahogy hozzám ért,de muszáj volt tűrnöm.
Kérlek Sarah igyekezz!
Sarah már pont mögötte volt mikor kezdett volna meg fordulni,gyorsan magamhoz húztam és letéptem az ingét ,majd belé karmoltam.Ekkor Sarah belé döfte a kést.
A földön feküdt én pedig koszos,véres...egy szóval borzalmasan néztem ki.
-Kösz-mondta
-Ne várd hogy azt mondjam hogy szívesen...mert nem szívességből tettem.-mondtam

* 2 évvel később*

A bandába megint csak vissza téretem,de most már elég károsan rá szoktam a kábítószerre.Tönkre tettem az életem.Alig hittem a szememnek mikor meg pillantottam Sashat...vajon mit keres itt?
-Alyssa..te,te vagy az?-kérdezte szörnyülködve
-Neked is szia Sasha...hogy sikerült a suli?-kérdeztem
-Hogy nézel ki? Mi a fenét csináltál magaddal?-kérdezte
-Mire célzol ezzel?Jól vagyok-mondtam
-De hiszen te drogozol,iszol és még cigizel is..Jézusom-mondta
-Nem kell a szánalmad Sasha...jól meg vagyok itt.
-Nem hagyom hogy tökre tedd magad teljesen! Gyere velem és vissza kaphatod a régi életed.
-Na nem..hagyj békén Sasha..nem látod hogy boldog vagyok?
-Nem..ez nem boldogság...nem hagyom hogy ezt tedd.
El viharzott semmibe én pedig azon rágódtam hogy miért érdekli mit teszek?Ha vissza kapom a régi életem,újra rám törnek a rémálmok...és akkor megint nem tartok sehol.

*Sasha szemszöge*

Hogy tehette ezt magával? Két év alatt hogy süllyedhetett le erre a szintre?Tőlem nem fogadja el a segítséget,de talán Tőle igen.Ki kerestem a számot a telefon könyvből és tárcsáztam.
A harmadik csörgénél fel is vette az illető.
-Itt Jermy Stildolph.
-Jeremy,én vagyok Sasha Pieterse..régen együtt jártunk általánosba..nem tudom mennyire emlékszel rám.
-Ohh Sasha,természetesen emlékszem rád...miben segíthetek?-kérdezte
-Arról lenne szó hogy,egy barátnőm elég nagy gázba van...a segítséged kéne.-mondtam
-Miféle bajba?-kérdezte
-Ez egy hosszúr történet....de tényleg kéne a segítséged.
-Nos,rendben van...holnap találkozzunk és megbeszélhetjük.-mondta Jeremy
-Rendben..holnap kettőkor nálam?
-Címet kérek-mondta
-Downey,Brookshire Ave -mondtam
-Rendben..ott leszek.
Vajon Jeremy megteszi?Elég nagy áldozatnak teszem ki Alyssat,de Jeremyt is.

Harmadik rész - Ki vagyok én?!

Nem értettem a helyzetet, mit keresek én egy idegen ágyában? Sajnos semmire, de tényleg semmire sem emlékszem a tegnap estéből. Magam köré csavartam a takarót és összeszedtem ruháim, berohantam a fürdőbe.
Megláttam magam a tükörben, első reakcióm: Mekkora egy kurva vagyok!
Kiléptem a fürdőből és megpillantottam Ethan-t, bámult rám és megszólalt.
-Szia. -mondta kedvesen.
-Szia, nézd ami tegnap este történt, az remélem többet soha nem fog meg történni.-mondtam.
-Nyugi Alyssa, nem történt semmi köztünk, csak annyi hogy levetkőztettelek. -mondta és jött felém.
-Kösz, ez épp elég.-mondtam mérgesen.
Kisimított egy kósza tincset az arcomból majd megcsókolt.
-Ne, kérlek, nem akarok semmit tőled.-mondtam gyorsan.
-Én se.-mondta.
-Rendben, csak tisztázzuk, köztünk semmi nem lesz.-kötöttem az ebet a karóhoz.
-Helyes, én is így gondoltam.Van barátnőm, csak azért lógok velük, mert tudják szponzorálni a piát.
-mondta.
-Tönkre teszed magad.-mondtam.
-Te miért vagy itt?
-Mert...rájöttem hogy az iskola nem nekem való..úgy se fog sikerülni az érettségi.-sóhajtottam.
-Ha feladod nem is fog menni...én is otthagytam a sulit, nagy hiba volt...de már nem kezdem el.-mondta.
-Képtelen vagyok rá...jobb piálni.-mondtam szomorú mosollyal az arcomon.
-Te tudod, csak vigyázz azokkal a ribancokkal, ne bízz bennük mert csak kihasználnak.-szólt.
-Mire célzol ezzel?-néztem rá kérdőn.
-Semmire, remélhetőleg magadtól is rájössz.-mondta.
-Ethan kérlek.-kérleltem.
-Alyssa kérlek, csak fontold meg amit mondtam...rám számíthatsz...de előttük csak játszani szabad...szóval ha mi most ki megyünk akkor szerepjátékot kell játszunk...
-Oké....figyelj, a barátnőd tudja?
-Igen tudja...de bízik bennem.-mondta.
-Remek...akkor hajrá.-mondtam, majd vettem egy mély levegőt.

Kíváncsi szemek fürkésztek minket,elég másnapos voltam de,hiszek Ethannek..szóval szerep játék.
-Nahát,úgy látom jól mentek a dolgok.-mondta a nagy szájú Melissa
-Amint látod.-mondtam gúnyosan
-Ma eljössz velünk ruhákat venni,közénk tartozol Alyssa.-Sue
-Ma?-kérdeztem
-Igen,ma...talán nem érsz rá?Fontosabb a suli?-Carol
-N-nem dehogy is.-vágtam rá
-Helyes,akkor kettőkor itt várunk..Ne késs!-Melissa
Bólintottam,majd a suli felé vettem az irányt féltem Sasha-tól a legjobb barátnőm vajon hogy fog nézni rám?Mint egy ribancra,persze ez logikus.
Meg pillantottam legjobb barátnőmet az ágyamon ülve...fájt így látni,ilyen szomorúnak.
-Alyssa!
-Miért sírsz?
-Mert elmentél...hol voltál?És hogy nézel ki? Te ittál?!
-Ez egy hosszú történet..ittam,tudod jól nem szoktam, de tegnap egy pár lánnyal meg egy sráccal voltam.
-Mond hogy nem azokkal a szakadt k*vákkal - rivallt rám
-De igen,rájöttem hogy nincs esélyem az érettségi meg szerzéséhez.
-Fel adod?!
-Már feladtam.-mondtam
-Tudod mi vagy te Alyssa egy hasonló szakadt k*va!-üvöltötte
-Sajnálom Sasha,sok sikert.-mondtam
Könnyei patakokba folytak le az arcáról,és ezeket a könnyeket én okoztam.El rohant és vissza se tért a szobába.Össze pakoltam a ruháim,de mi előtt el mentem volna le tusoltam.Gyűlöltem magam,Sashanak igaza van.Már nincs legjobb barátnőm..utál.Fel vettem egy barna toppot és hozzá a bőrdzsekit.Elő kutattam a fekete farmerom és magamra kaptam.És hogy tényleg látszódjon mekkora egy ribanc lettem egy éjszaka alatt,a magassarkút is fel vettem.Erős sminket kentem fel amit soha sem szoktam.Sashanak írtam egy levelet, majd kiléptem a szobából és magam mögött hagytam mindent.

~

Délután két óra időben itt voltam,de a szakadt ribizlik sehol sem voltak.Még mielőtt idejöttem volna kerestem magamnak egy albérletet ami olcsó volt. Abból pénzből gazdálkodtam amit félre raktam,senki sem tudta hogy nálam van pénz.A hátsó zsebembe raktam egy kis pénzt aztán vissza jöttem a helyszínre ahol vártam.Hangos röhögésre lettem figyelmes,természetesen Melissa volt az meg  a két pincsi kutyája.

-Mióta vagy itt?-kérdezték

-Egy ideje.

-Jól nézel ki,de nem eléggé..úgy hogy mehetünk is vásárolni.-Carol

Amiket ezek néztek fehérneműk meg ruhák...gusztustalannak találtam ezt az ízlést ha ezt lehet így hívni egyáltalán.Annyi ruhát vettek nekem...alig takart valamit.

-Nem! Én ezeket nem veszem fel!-törtem ki

-Mi az hogy nem?!-Melissa

-Nem,ezen mit nem értesz...nem veszem fel ezeket.-mondtam

-Akkor nincs keresni valód nálunk!-mondta Melissa

-Rendben van.-válaszoltam

Ott hagytam őket,elindultam keresni egy olyan helyet ahol nem ribancok vannak.Meg találtam.

-Héé te!-üvöltött az egyik csaj

Fordultam hátra és kérdőn néztem rá.

-Igen te,gyere ide.-mondta

-Mit keresel te itt?Csak nem azoktól a szakadt k*váktól szöktél meg? -röhögött az egyik srác.

-Nem szöktem,ott hagytam őket  a plázába.-mondtam

-Hogy hívnak?-kérdezte a fekete hajú bőrdzsekis lány.

-Alyssa.

-Én Sara vagyok de mindenki csak Sárkánynak hív-mondta

-Sárkány?-kérdeztem

-Igen.

Meg fordult és fel húzta a dzsekiét..a hátán egy hatalmas sárkány volt.Nagyokat néztem.

-Már értem.-mondtam

-Gyere hozzánk,itt nem kell ribancnak lenned...itt úgy öltözöl ahogy akarsz.Egyetlen szabály van.-Soha ne verj át minket.-mondta nagy komolysággal.

-Rendben.

Kezet ráztunk, majd mindenkinek be mutatott akit ismernem kell.Meg beszéltük hogy holnap fel varratnak egy kis sárkányt a csuklómra.Mindenkinek a csuklóján ez a figura volt.Én sem lehettem kivétel,jobban megismertük egymást.Beszélgettünk,és ittunk.Sokkal másabbak voltak mint a szakadt ribik.

Mindenki a nyakláncomról kérdezett,hogy honnan van,mit jelképez.Nem tudtam válaszolni rá.Meg vontam a vállam és ittam a koktélból.

-Van barátod Alyssa?-kérdezte a szöszi srác akinek azt hiszem Adam volt a neve.
-Nincs.
-Lehetnél a csajom.-mondta
-Jaj Adam hagyd már szegényt-mondta Dorothy
Dorothy nagyon kedves lány volt,de igen erős meg fontolt. Sara az aki diktál itt mindenkinek,a Sárkány.
Míg elmélkedtem észre se vettem hogy Dorthy ül mellettem.
-Sara nem olyan rossz,mind gondolják az emberek,ne félj tőle.-mondta
Olyan mintha látná a gondolataimat.
-Nem félek tőle.-mondtam
-Helyes..ha egyszer le mond  a főnökösködésről tuti, hogy olyan utódot választ magának amilyen te vagy.-magyarázta Dorothy
Nem értettem mire céloz ezzel.
"Ha majd egyszer le mond a főnökösködésről tuti, hogy olyan utódot választ magának amilyen te."
Csak ezen járt az agyam...miért olyat választana amilyen én vagyok?Hiszen nem ismer..kb.20perce lehetek itt velük.
-Kedvel téged-súgta oda Dorothy
-Ezt miből gondolod?
-Sara nem mindenkit válogat be csak úgy..főleg nem a szakadt ribizliktől..te más vagy.-mondta és fel állt.

Második rész - Rossz döntés

Sziasztok! :)
Meg hoztam az új részt,remélem tetszik.
Jó olvasást! :))


                       ***

-Apa vigyázz!
Hatalmas fény,és csattanás...hol vagyok?
-A lány eszméletlen..Alyssa Robinson-nak hívják,ők pedig bizonyára a szülei lehettek-mondta egy férfi hang.
Lehettek?! Ugye nem? Biztosan csak eszméletlenek.....biztos így van.Fel kelletem a nagy fehér ágyról,és a recepcióhoz siettem.
-Elnézést hölgyem! A szüleimet keresem...Camille és David Robinson-t-mondtam
A hölgy nagyon szomorúan nézett rám,miért ilyen szomorú?
-Te vagy Alyssa bizonyára...gyere el viszlek hozzájuk.-mondta
A hosszú folyosón mentünk...egy nagy ajtó előtt meg álltunk az ajtón pedig ez állt: "Bonc terem".
-Miért ide hozott?-kérdeztem
-A szüleid itt vannak..sajnálom Alyssa,de a szüleid nem élték túl a balesetet.-mondta
-Tessék?Az nem lehet...Neeeem!-üvöltöttem

-Neeeeeem- sikítottam
-Csss,Alyssa nyugodj meg-mondta Sasha
Kinyitottam a szemem megpillantottam Sasha-t..zokogni kezdtem.
-Semmi baj-mondta és megölelt.
-Újra és újra ezt álmodom...miért?-kérdeztem
-Nem tudom..kérsz vizet?
-Igen köszi-mondtam
Fel ültem az ágyon és csak előre bámultam,miért álmodom napról napra ugyan ezt?Mindenkit felverek ezzel a sikítással.Sasha már meg szokta,annyira hülyén érzem magam ettől.
-Tessék,itt a víz-nyújtotta felém
-Köszi-mondtam
Bele kortyoltam a hideg vízbe,kicsit meg nyugodtam,de féltem vissza aludni.Ha megint így ébredek,akkor senki sem fog aludni.Sasha vissza feküdt,én pedig a telefonomat nyomogattam.
A rejtélyes levelező társam aki mindent tud rólam,csak éppenséggel én nem tudok róla semmit.Mindent tud rólam..a kedvenc ételem,italom,könyvem,zeném..stb...de magáról nem mond semmit...még a rém álmaimat is tudja.Biztosan a suliból valamelyik hibbant...túl kedves velem...
Néha hasznosnak érzem ezt a levelező programot...mindig is utáltam az ilyen túl kombinált tárgyakat.

Egy üzenet már várt,és ki más ha nem ő.

S:Jó estét Alyssa..Megint rosszat álmodtál
Na jó ez már tényleg durva amit művel..mindent tud..mikor mit csinálok...
Alyassa R.: Jó estét Mr.Ismeretlen! Honnan tudod hogy rosszat álmodtam?
S:Tudom,legyen ennyi elég.
Legyen ennyi elég?Hiszen semmit nem mond,folyton én vagyok a téma...hiába nem árulom el mit teszek,tudja.
Alyssa R.:Már meg bocsáss,de semmit nem tudok rólad,de te mindent tudsz rólam..magyarázattal tartozol nekem..kutatsz utánam?Nyomozót béreltél fel? 
S:Majd meg tudod egyszer ki vagyok én Miss.Robinson
Szemét!
S: Nem vagyok szemét :) 
Gondolkodnom sem szabad...mi a franc? mégis ki ő?  
S:Ne idegeskedj,nem bántalak...és tudom hogy keresed a válaszokat,de úgy sem találsz.
Alyssa R.:Nézd,fogalmam sincs hogy kivagy,de kérlek hagyj békén és ne nyomozz utánam...Jó éjt!
S: Ne kérlek,ne menj el!
Alyssa R.: És miért ne menjek? Mit akarsz tudni..mindent tudsz rólam..akkor meg mit akarsz?
S:Meg szeretnélek ismerni,de érd be ennyivel..
Alyssa R.: Nem érem be ennyivel...és most megyek..hagyj békén,ez így nem fair..te tudsz mindent,de én semmit sem tudok rólad.Szia
El raktam a telefonom,aztán el aludtam...bár a gondolataim csak is ezen a Titkos személyen járt..Ki ő? Mit akar tőlem? és a honnan tud ennyi mindent rólam?Még a gondolataimat is tudja..ez rémisztő.

-Alyssa!Ébredj!
-Már reggel van?-kérdeztem kómásan
-Igen nagyon reggel van...fél nyolc-mondta Sasha
-Mi??Basszus,miért nem szóltál?
-Ööö hagytalak aludni..mond csak meddig telefonoztál?-kérdezte
-Ööö,hát nem sokat..hallottad?-kérdeztem
-Igen,nagyon gépeltél-mondta
-Ne haragudj..nem elég hogy fel riasztottalak még azt is hallottad hogy gépelek-mondtam
-Semmi baj...
-Miért nem szóltál rám?-kérdeztem
-Nem tudom-mondta
-Kint meg várlak-mondta
Gyorsan elő kaptam egy kék pólót meg egy farmert,fel vettem a teli talpú cipőm..gyorsan meg fésültem vörös hajam és a nyakamba helyeztem a láncot.
Ki rohantam a mosdóba meg mostam az arcomat,meg törölköztem.A kis pipere táskámból ki kaptam a szem ceruzámat meg szőlő rúzst.Kész is voltam,vissza vittem a cuccom és mentem Sashahoz.
-Hé,de jól nézel ki-mondta
-Köszi,te sem panaszkodhatsz-mondtam
-Éppen Kevint figyelem,de sehol-mondta
-Biztosan húzza még a lóbőrt vagy...
-Ne is folytasd,biztos azzal a platina szőke ribanccal van-mondta szomorúan
-Nem hinném,nézd ott jön-mutattam az ajtó felé
Sasha egyből el pirult..két szeme úgy csillogott akár a gyémánt.
-Sziasztok-mondta Kevin
-Szi-Szia- nyögte ki Sasha
-Hello -mondtam
-Hogy vagytok?-kérdezte
Meg böktem Sashat,hogy ő beszéljen és ne én.
-Jól...és te ? Vagyis ti?-kérdezte
-Jól,köszi a kérdést...bocsi csajok de most mennünk kell-mondta Kevin
-Oké,sziasztok-mondta Sasha
Sasha majd meghalt hogy ennyit beszélt Kevinnel,engem totál hidegen hagyott..és nem fiúzni jöttem ide...én csak tanulni jöttem.Mondjuk ez a jegyeimen most nem látszik,nagyon sokat rontottam.
Egész nap körmöltem..csak 6 füzetet másoltam le,és rengeteg házit pótoltam ,hogy behozzam a lemaradást.
Egész nap csak az ismeretlenen járt az agyam..hogy mégis honnan tud ennyi mindent rólam ,és a legjobban az érdekelt hogy Ő kicsoda,és mit akar tőlem..mert hogy nem csak ismerkedni az fix.Kész voltam a zöme házival,elő kutattam a telefonomat.Egy üzenetem volt,valószínűleg Mr.Ismeretlentől.
Naná hogy tőle,ki mástól?

S:Alyssa azt hiszed nem tudom mit csinálsz?Házit írsz,6 füzete másoltál át..és rajtam gondolkodsz hogy Én ki vagyok.
Na nem,ebből elég...elegem van belőle,mi az hogy ő mindent tudhat rólam?Gyűlölöm őt!
Gyorsan kiléptem,és ki mentem a suliból...az utca elég csöndes volt..majd nem csendes...csomó helyes srác ott hülyéskedett az egyik bár előtt...meg jegyzem a barátnőik már amelyiknek volt az mind egy ribi.Hogy néztek ki ...egy utca sarki ribihez illő ruha volt rajtuk.Az egyik srác nagyon helyes volt,és úgy láttam szingli volt,egy üveg whiskeyt ivott,és ráadásul cigizett is.Nem lepődöm meg rajtuk mert,itt mindenki iszik,cigizik,drogozik és egyéb gusztustalan dolgokat tesznek....Nem féltem tőlük,oda mentem a helyes sráchoz aki nagyon vigyorgott rám.
-Szia cica,szeretnél egy kortyot?-kérdezte az alkoholtól elhomályosulva
-Kérek-mondtam
Kivettem a kezéből és meg húztam az üveget,oda jöttek a többiek is.
-Nahát a kis fruska nagyon vagány-mondta szőke hajú ribanc
-Mit keresel itt?-kérdezték
-Unalmas a sulis élet,kell egy kis szórakozás-mondtam
-Itt annyit szórakozhatsz amennyit akarsz-mondta a szép fiú
-Én Melissa vagyok ők pedig Sue és Carol -mutatott a két lányra.
-És téged hogy hívnak?-kérdezte Sue
-Alyssa -mondtam
-Üdv a csapatunkba Alyssa..én Ethan vagyok-mondta
-Holnap a csajokkal el megyünk vásárolni,gyere velünk legalább te is egy leszel közölünk-Melissa
-Tessék idd meg-nyomta  a kezembe Ethan
Nem kérdeztem mi ez csak gyorsan megittam,borzalmasan erős volt...és furán éreztem magam tőle.
Borzalmas volt,úgy éreztem hogy ki dobom a rókát...muszáj volt el rohanom valahova.
-Nem bírja még nagyon a piát,de majd mi rossz kis lányt nevelünk belőle.-mondta Carol
Vissza mentem hozzájuk és újra a kezembe nyomtak valami italt...kizárt hogy ezt megigyam.
-Gurítsd le,jobban leszel tőle-Sue
Valami förtelmes rossz íze volt..de 2perc múlva tényleg jól voltam tőle.
-Na?
-Sokkal jobb-mondtam
-Remek
Miután megittam azt a förtelmet,vagy 8 koktélt ittam...és még száz más piát adtak nekem.
Olyan részeg voltam hogy azt se tudtam hol vagyok...csak szó foszlányokat hallottam.
-Vigyük..fel..majd helyre hozom-Ethan
-Kis fruska...jól....ki ütötte magát.

Úgy éreztem magam mint egy vérbeli ribanc..soha nem gondoltam volna hogy ilyenek társaságát fogom kívánni.Szégyent hoztam anyámra és apámra...bár elnyelne a föld amiért ilyenbe keveredtem.
Ez is Ő miatta van..aki zaklat.Próbáltam kinyitni a szemem ami elég nehezen ment...sikerült.
Te jó ég..a ruháim a földön,és Ethan van mellettem..úristen mit történt?Nene,mond hogy nem..az nem lehet.

Első rész - Álomból rémálom

Minden reggel egyforma,fel kelek,lezuhanyzok és felöltözök.A nyakláncom ami anyukámé volt most az én nyakamba lóg.Meg igazítottam hajam,elegáns sminket kentem fel,majd kisétáltam a szobámból és a termem felé vettem az irányt.Első órám latin volt,fel ültem a pad tetejére és a legjobb barátnőmmel Sashaval beszélgettem.
-Tetszik az új szájfényed-mondta Sasha
Felnevettem.
-Nem új,csak ritkán használom..általában csak a szőlő rúzst veszem a kezembe.De ma kivételt tettem.
-Akkor már értem,miért olyan mintha most vetted volna.-mondta
-Mond csak Alyssa nem találod furának a nyakláncot ami a nyakadba lóg?-kérdezte rejtélyesen
-Mi furcsát találnék? Anyámé volt.-mondtam
-Nem tudom..Ne haragudj-mondta
-Nem haragszom,váltsunk témát inkább-mondtam
-Nincs kedved át jönni hozzánk este?-Sasha
-Sajnos nem érek rá,van egy kis dolgom.
-Értem,majd máskor-mondta csalódottan
Nem szeretem,mikor sajnálatból csinálják ezt.Jól vagyok,miért nem képesek fel fogni?
Meg kezdődött a latin óra,és én csak bámultam ki az ablakon.
"Mond csak Alyssa nem találod furának a nyakláncot ami a nyakadba lóg?,,
Furcsának?Miért? Csak Sasha szavai jártak az eszembe.Nem bírtam tovább,az óra felébe kiviharoztam a teremből.
-Ne feledd a nyaklánc megvéd mindenkitől! Szeretlek,kicsim.
-Ne anya,ne hagyj itt,kérlek! Anya!
-Én is szeretlek anya!-könnyeim csorogtak az arcomon. 
A mosdó kagyló két oldalán támaszkodtam,átkozott emlékek!Miért törtök rám folyton? Amióta elvesztettem a szüleim azóta gyötörnek az emlékek.Erősnek mutatom magam,de igazából nagyon gyenge vagyok.
Meg mostam gyorsan az arcom,és a pólóm szélébe töröltem.
-Minden rendben Alyssa?-Sasha
-Persze,csak szomjas voltam-mondtam
Nem szólt semmit,tudom nem hisz nekem...de jobb is hogy nem kérdez.
-Mr.Taylor keres téged-mondta
-Rendben,hol van?
-A latin teremben.-Sasha
Meg igazítottam a pólóm,és be sétáltam a terembe.
-Miss.Robinson minden rendben van?
-Igen,Mr Taylor-válaszoltam
-Nekem nem úgy tűnik.
-Kérem tanár úr ne faggasson...úgy sem válaszolok-mondtam nyersen
-A szülei elvesztése az oka?
-Meg mondtam már hogy ne faggasson,semmi köze hozzá.
-Tudom hogy össze van törve,de hozzám bármikor fordulhat.-Mr.Taylor
-Nem vagyok összetörve, jól vagyok..köszönöm,de nincs szükségem a segítségére..boldogulok.
-Rendben.
-Bonum post meridiem -mondtam
-Potes -Mr.Taylor

                                                      ~

 -Nagyi értsd meg,igyekszem-mondtam
-Le rontottad az átlagod teljesen..négyes voltál most pedig kettes,ezt mégis mivel magyarázod?
-Sajnálom,igyekszem...talán ezt nem nekem találták ki.-mondtam
-Ezt nem neked találták ki,ezzel áltatod magad?Édes kislányom a szüleid szégyenkeznének miattad rendesen.
-A szüleimet hagyd ki ebből nagyi..hogy lehetsz ilyen?Neked könnyű,mert te elfejtetted.
-Hogy mondhatsz ilyet,igen is hiányzik Camille,hiszen egyetlen lányom volt.És az apád is hiányzik,nagyon jó ember volt-mondta
-Tudom,de nekem sem könnyű...úgy csinálsz mintha foglalkoznál velem,egy időben foglalkoztál velem,de 2 éve mást sem teszel mint ,hogy rám se nézel,el mondod hogy miért?
-Foglalkozom veled,fizetem az iskolád..-mondta haragosan
-Húú ez aztán törődés Mrs.Mayer-mondtam gúnyosan
-Vegyél vissza ebből a hangnemből kisasszony...addig míg az én pénzemből fizetem az iskolád addig egy hangod nem lehet.-mondta
-Tudod mit,ne fizesd...engem meg fejts el..nem vagyok más a számodra mint egy senki-mondtam
-Az unokám vagy Alyssa,és szeretlek téged..de szégyenkezem miattad..a jegyeid...mond mit szólnának a szüleid ehhez?
-Semmit,mert ha ők élnének akkor nem lenne ez-mondtam
-Alyssa kérlek,szedd össze magad-mondtam nagyanyám
Nem szóltam semmit,le raktam a telefont és eldőltem az ágyon.Mi történik velem? Mi??
Össze csomagoltam,a cuccom ami volt..és az ajtó felé igyekeztem,de Sasha megállított.
-Te hova mész?
-Itt hagyom az iskolát..nekem ez nem megy-mondtam
-Alyssa igen is megy,nem hagyhatod itt a sulit...kérlek bírd ki.-mondta
-Nem lehet,lerontottam a négyes átlagom kettesre ...ne mond hogy ez jó..nem ezért tanultam, hogy kettes átlagom legyen.
-Alyssa kijavítod..bíz magadban,kérlek -Sasha szemébe könny gyűlt.
-Sajnálom de ez nekem nem megy-mondtam
-Ne Alyssa,ne menj el...kérlek..hova mennél?
Jó kérdés hova mennék? Hiszen a nagyanyám Puerto Ricoban él...kicsit messze van,és amúgy sem kíváncsi rám,szégyenbe hoztam.
-Rendben maradok...-mondtam
Megölelt és segített vissza vinni a szobámba a cuccom.Sasha fél percre nem hagyott egyedül,félt hogy el szököm...adtam magamnak egy hónap javítási lehetőséget.
Le zuhanyoztam majd befeküdtem az ágyba,le hunytam a szemem és már aludtam is.

Prológus

Alyssa Robinson nemrég töltötte be a tizennyolcadik életévét ,az iskolában aránylag jó tanuló volt..szüleit elvesztette öt évvel ezelőtt egy autó balesetben. Egy diákotthonban él, Sasha Pieterse-el.
Alyssa keményen tanult de a sors keresztbe tett neki. Fel kell hogyadja álmait,ott hagyja az iskolát...se végzettsége, se szakmája, egy rossz társaság.
A tiltott gyümölcsökre hirtelen engedélyt kap...cigi, drog, szex, alkohol, -a mit eddig gyűlölt-minden.
Sashanak sikerül az iskola,de kapcsolatuk megszakad Alyssaval.
Két év múlva azonban  útjuk összeér ismét, Sasha próbál segíteni, de akkor még nem sejti,  mekkora bajba keveri ezzel a lányt....

Sötét tikok, elfolytott vágyak, fájdalom, vér...
Vajon Alyssa megbirkózik majd mindezzel, vagy összeroppan? Lesz aki megmentse?

Kicsoda Jeremy? Mit titkol? Mitől ilyen rideg?

Egyszer minden kiderül...

Egy biztos: Néha a jobb egy elképzelt világban élni, mint a valóságban.